Kertészeti szakírások

Szerző: Herold Ferenc
Rövid ismertető
A kert az amit minden kertész mélyen a magáénak érez és minden igyekezetével arra törekszik, hogy folyton teljes pompájában álljon. E felismerés alapján vezetem végig az olvasót minden munkamozzanaton a kert tervezésétől a kert gondozásáig. Az írásaim tartalmában lényegében minden benne van, ami a kertészethez szükséges, ehhez adtam hozzá több éves szakmai tudásom maximális ismeretét. Mivel a kert lényege és értelme a növény, közülük sokat ismertet a könyv – a legfontosabb tulajdonságok alapján – foglalva.

A könyv megnyitásához kattintson az alábbi linkre, vagy a könyv borítójára.
Cikk ajánló:
A trombitafolyondár gyorsan növő, akár 10 méteres magasságot is elérő de...
Az almatermésűek csoportjának legismertebb képviselői az alma, a körte, a ...
Igazán eredményes metszéshez nagyon sok mindent tudnunk kellene a fánkról. ...
Nagyon sok múlik azon, hogy milyen koronaformát választunk, alakítunk ki g...
Az ifjító metszés célja: az elöregedett termőfelület helyreállítása, ...
A labdarózsa régóta kedvelt díszcserjéje a magyar kerteknek. Virágzása eg...
Az alma és a szilva után a meggy a harmadik legnagyobb mennyiségben megtermel...
Ősszel szinte az összes növényfajt sikerrel telepíthetjük. Kivételek term...
A metszési munkák egyik legfontosabb kelléke a metszőolló. A választék na...
A sárgabarack metszési idejéről különböző vélemények fogalmazódtak me...
Körtefa alakító metszése
Szerző: Herold Ferenc

A metszés ideje:

Fás részek metszése nyugalmi időben, rügypattanás előtt van. Nagyon fontos, hogy ne metszünk túl későn, mert a metszési sebeken könnyen fertőz az Erwinia betegség.

Zöld részek metszési ideje nyáron július-augusztus hónapokban van.

A körtefák metszésmódjait a többi gyümölcsfajhoz hasonlóan az alábbiak szerint csoportosíthatjuk. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az alábbi csoportosítás megmutatja, hogy milyen célból metszük a gyümölcsfát:

·         alakító metszés,

·         koronaritkító metszés,

·         ifjító metszés,

·         termőre metszés,

·         és ide szokták még sorolni a metszést kiegészítő eljárásokat.

A következőkben részleteiben tárgyaljuk a csoportokat.

Alakító metszés:

Ha most telepítettünk, vagy telepítünk körtét, akkor az alábbiak közül válogathatunk:

·         szabadgyökerű suháng, jellemzője, hogy egy többnyire egyenes fajtától függően ceruza, vagy hüvelykujj vastagságú 80-150 cm hosszú elágazódás nélküli fácska, lásd lenti kép, ára 1200-2000,-Ft között mozog

·         szabadgyökerű koronás fácska, ami 80-120 cm magas 60-80 cm-es törzzsel, és 3-5 oldalággal, ára 1500-2500,-Ft között mozog

·         konténeres csemete, ami egy többéves, jól begyökeresedett koronás növény, korától függő törzsvastagsággal, magassággal, többnyire 2-5 évesek, esetenként már termő, koronája a nevelő kertésztől, árudától függően vagy  jól kialakult, vagy félrenevelt, vásárláskor érdemes alaposan megvizsgálni a koronát, nehogy elölről kelljen kezdenünk annak kialakítását, ára 2500-5000,-Ft között mozog

·         konténeres, vagy földlabdás túlkoros körtefa, ami már termő szakszerűen kialakított koronával, ára 6000-35000,-Ft között mozog.


A körtefára általánosságban jellemző, hogy erősen dominál a központi tengelye. A központi tengely dominanciája miatt nagyon fontos a vázágak szögállása, azaz a talajhoz képest mennyire közelíti meg a vízszintes állapotot. A kedvező szögállás, ha a vázág a sudárral 20-40 fokos szöget zár be. Ha ettől kisebb a szögállás, akkor a vázág terheléskor könnyen lehasad, ha viszont nagyobb, azaz közelít a vízszinteshez, akkor a vázág hamar elsorvad, csökken a termőfelület.

Alakító metszéssel:

1.      meghatározzuk a termesztési célnak megfelelő koronaformát,

2.      meghatározzuk a vázágak, termőkarok számát elhelyezkedését,

3.      meghatározzuk a termőre fordulást (siettetjük, vagy éppen késleltetjük),

4.      előrevetítjük a termőfelület nagyságát, a fa helyigényét,

5.      megteremtjük a vegetatív és reproduktív elemek közti egyensúlyt, magyarul a lomb és termés közti egyensúlyt állítjuk be.

Többnyire szabadgyökerű suháng csemetét vásárolunk. Úgy gondolom a legegyszerűbb ebből kiindulni.  Ha koronás csemetét vásárolunk, akkor ügyeljünk arra, hogy a korona ne legyen egyoldalú, rendelkezzen egy határozott sudárral, az ágemeleteket alkotó oldalhajtások a függőleges tengelyhez képest ne zárjanak be 40-45 foknál nagyobb szöget.Suháng esetén első tavaszi metszéskor 60-70 cm magasságban elvágjuk a növényt, ezáltal arra késztetjük, hogy oldalhajtásokat neveljen.


Ilyet csak azok telepítsenek, akik elhivatottságuknak érzik a fák megmentését, és kihívás számukra a gyümölcsfa nevelése.

A metszést kb. fél centiméterrel a rügy fölött, és úgy végezzük, hogy átellenes irányba lejtsen a metszlap. A visszavágás hatására külső tényezők függvényében 3-6 oldalhajtás keletkezik. Zömében a felső rügyek hajtanak ki (csúcsdominancia egy másik cikkben olvashattok erről bővebben), és ezek is növekednek a legerősebben. A legfelső rügyből képződött hajtás fejlődik a legerősebben, ezt mindenféleképp meghagyjuk, ez alatt kiválasztunk azt a 3-4 hajtást, ami legjobban kitölti a horizontális teret, a többit pedig eltávolítjuk.


Nagyjából így kellene kinéznie a beavatkozás utáni őszön. Persze ez egy idealizált rajz. A valóság sosem ezt fogja másolni, de próbáljuk meg megtalálni az ehhez legközelebb álló állapotot. Ha a környezeti tényezők kedvezőtlenek, és a gazda is magára hagyja a körtefát, akkor ilyennel is találkozhatunk (lenti képek). Olyan szerencsétlenül fejlődtek az új hajtások, hogy nem lehet vele mást kezdeni, mint újra elindulni a kialakítással, teljesen vissza kell vágni a növényt.

De térjünk vissza az ideális helyzethez. A következő tavasszal a négy vessző közül azt a hármat hegyjuk meg, amelyik a leginkább lefedi a teret. Ezek 1/3-át levágjuk a sudarat pedig az első ágemelettől mért 60-80 centiméternél vágjuk le. Ha nem nőt meg ekkorára, akkor a felső 1/3-át vágjuk le. Arra ügyeljünk, hogy az oldalágak csúcsa sose legyen magasabb, mint a sudár csúcsa. A kettő között legalább 20 centiméter legyen a sudár javára. Metszésünk eredményeként a következő nyugalmi időszakra a lenti ábra szerint alakul körtefánk.

Látható, hogy az alsó ágemelet kezd berakódni rövid termővesszőkkel, amiket meg is hagyunk, valamint a sudár visszacsípésével kialakul a második ágemelet. A két ágemelet között a központi tengely szintén berakódik termőrészekkel. Ez a fa a következő évben már megmutatja termését. Metszés során különösebb teendőnk nincs, mint az ágak végi hajtásokat visszacsípni. Előfordul, hogy találkozunk beteg hajtásokkal, mint pl. a lenti vírusos hajtás, azokat természetesen el kell távolítani.

A képen jól látni, hogy a hajtás rendellenesen kettéágazik, ezt vírus fertőzés okozza.Negyedik év végére a körtefánk már serdülő korba lép.


Megkezdi a rendszeres  bő termés érlelést. Az első ágemelet már az érett fa képét mutatja, a második ágemelet elágazódásokat fejleszt, és kialakul a harmadik ágemelet. Művelhetőség miatt azt javaslom, hogy három ágemeltnél többet ne neveljünk ki. Ekkor a körtefa már eléri a 3 métert. A koronát már kialakítottuk, innentől fenntartó, azaz koronaritkító metszést alkalmazunk.

A lenti képen látható egy hasonlóan kialakított körtefa. Az alsó, és a felső ágemelet jól elkülöníthető rajta, a középsőt az ágak sűrűjétől nem látni egyértelműen. Ez a körtefa a ritkító metszés bemutatása során vissza fog köszönni, mint negatív tényező. A metszése során ugyanis sikerült elkövetni a legalapvetőbb hibát, amit a körténél el lehet követni, nevezetesen a gazdája katlan koronaformára próbálta kialakítani. De erről bővebben a következő részben.

Accept Site use cookies