Kertészeti szakírások

Szerző: Herold Ferenc
Rövid ismertető
A kert az amit minden kertész mélyen a magáénak érez és minden igyekezetével arra törekszik, hogy folyton teljes pompájában álljon. E felismerés alapján vezetem végig az olvasót minden munkamozzanaton a kert tervezésétől a kert gondozásáig. Az írásaim tartalmában lényegében minden benne van, ami a kertészethez szükséges, ehhez adtam hozzá több éves szakmai tudásom maximális ismeretét. Mivel a kert lényege és értelme a növény, közülük sokat ismertet a könyv – a legfontosabb tulajdonságok alapján – foglalva.

A könyv megnyitásához kattintson az alábbi linkre, vagy a könyv borítójára.
Cikk ajánló:
Tél végén tavasz elején érkezik el az idő, amikor az előző évben össze...
Mielőtt belevágnék a körte részletes metszésébe, említést kell tenni a ...
A mályvarózsát több szakkönyv fagyérzékenynek titulálja hazánkban, ám ...
Akinek nincs ideje, vagy lelki ereje, ahhoz, hogy alaposan fontolóra vegye, hog...
A kerti pálmaliliom családi ház kertek és közterek elterjedt dísznövénye...
Az alma és a szilva után a meggy a harmadik legnagyobb mennyiségben megtermel...
Általában két orgonafajt különböztet meg egy átlagos kerttulajdonos. Az e...
A metszési munkák egyik legfontosabb kelléke a metszőolló. A választék na...
A három metszési szempont közül a középsőt, azaz a korona levegősségén...
A rózsák metszésének fő időszaka nyugalmi állapotukban van. Ez az idősza...
A futórózsa (rambler, climber) metszése.
Szerző: Herold Ferenc

A metszéssel egyensúlyt kell teremtenünk a növény növekedése és virágzása között. A hatalmas virágpompa örömmel tölt el bennünket, de a sok virág megerőlteti a tövet, ami a későbbi években bosszulja meg magát. Ezért törekednünk kell a rózsatő erőnlétéhez igazított virágmennyiség beállítására, és ezt a mennyiséget kell évről-évre produkáltatnunk a rózsánkkal. A dolog természetesen nem ennyire egyszerű, mivel alapos gondozással (öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem) a rózsa erőnlétét növelni is tudjuk, ebben az esetben a virághozamon is emelhetünk.

A legszebb virágok az előző évben vízszintesbe állított karok függőlegesen fejlődött hajtásain alakulnak ki.

Az újonnan ültetett töveket 2-5 szemre vágjuk vissza. Ennek hatására több hajtást fejleszt a növény, ami a későbbi évek gazdag virágzásának az alapja.

A metszés célja:

  • Optimális virághozam beállítása, és fenntartása.

  • Optimális növekedés, fejlődés fenntartás.

  • Öregedés meggátolása.

  • Beteg, sérült hajtások eltávolítása.

  • Túlzott terjeszkedés megakadályozása.

A futórózsákat két csoportra osztjuk fel.

    • az egyik a rambler, azaz egy vegetációs ciklusban egyszer virágzók,

    • a másik climber, azaz többször virágzók.

Mindkét csoport tagjait másként kell metszenünk. Nagy hibát követnénk el akkor, ha egy metódust követnénk metszésük során.


A CLIMBER rózsák a többéves fás részein az az évben fejlődött hajtásain hozza a virágait. A hosszú hajtások a kívánt magasság elérése után fennmaradó szakaszát olyan módon kötözzük a támrendszerhez, hogy azok közel vízszintes állapotba kerüljenek. Ezzel elérjük, hogy a hajtásba pumpált tápanyagok, hormonok egyenletesen oszoljanak el, ott megrekedjenek, így egyenletesen fejlesszék a karon képződő hajtásokat, virágokat.

A metszés menete:

1; Először a valamilyen okból (betegség, fagyás, fizikai behatás) sérült vesszőt távolítsuk el oly módon, hogy minimum az első egészséges rügyig vágjuk vissza.

2; Ezt követően eltávolítjuk a kuszán növőket, vagy az útban lévő hajtásokat, például az útra lógókat vagy a szomszéd növényre hajlókat.


3; Majd kivágjuk az elöregedett hajtásokat, ezeket tőből kell kivágni. A kiöregedett hajtásokat könnyen felismerjük sötét, már-már fekete színükről, de ha jól ismerjük rózsánkat, akkor körülbelül tudjuk, hogy milyen idősek a hajtásai.

Jól látható az idős vesszők sötétebb színe, és rücskös felülete.

Általánosságban elmondható, hogy a 8-10 éves hajtások azok, amelyeket tőből kell kivágni. Ezt a műveletet célszerű fokozatosan végezni, tehát egy évben csak egy, maximum kettő nagyon öreg hajtást lehet kivágni, így folyamatosan újul meg a rózsatő (azaz a hajtás átlagéletkorát 4-6 évben tartjuk). Amennyiben rendszeresen metszük a növényünket, akkor nem is lesz több egy-két idős hajtásnál. Tömeges elöregedett hajtással csak a hosszú ideje magára hagyott futórózsánál találkozhatunk. Tőből történő eltávolítás hatására a rózsát új hajtás fejlesztésére serkentjük, amiből két-három év alatt gazdagon virágzó rózsakart nevelünk.


4; Következik a ritkítás. Első ránézésre könnyen megállapíthatjuk, hogy sűrű-e a rózsánk, vagy sem.

Túl sok hajtás, amit metszéssel ritkítani kell.

Egy jó erőben lévő rózsából minden évben kell ritkítási céllal kivágni hajtásokat, tehát nem tévedünk sokat, ha sűrűnek tituláljuk rózsánkat. Első menetben az alulról feltörő hajtások közül vágjuk ki azt, amelyikre nincs szükség. Nem olyan nehéz eldönteni, hogy melyiket is vágjuk ki. Nézzük meg, hogy melyik van olyan pozícióban, hogy könnyen a támrendszerhez illeszthetjük, köthetjük. Majd állapítsuk meg, hogy egy-két éven belül melyik virágkart kell leváltanunk öregedés miatt. Mert célszerű az ehhez közel eső hajtást megtartani. A többi alulról eredő hajtásra nincs szükség, tehát távolítsuk el őket. Fiatal töveknél 1-2, közepes töveknél 3-5, nagy töveknél 6-8 ilyen hajtás megtartásával számolhatunk. A kiválasztott hajtások felső egyharmadát, maximum felét metsszük le, ami függ a hajtás nagyságától, a kordon magasságától. Ezt követően a virágzó idősebb karokon kell ritkítást végezni. Fő szempont, hogy a virágalapok 20-25 cm-nél ne legyenek közelebb egymáshoz, ha közelebb vannak, akkor a karról a feleslegeset el kell távolítani maradék nélkül. Természetesen nincs szükség mérőszalagra a metszések során. Elég, ha a metszőollónk bőven befér az alapok közé, ez körülbelül az a távolság, amitől közelebb ne legyenek egymáshoz.


Vízszintesre kötözött hajtás, melyen a termőkarok 20-25 cm távolságban helyezkednek el egymástól.



5; Eddig tulajdonképpen a hosszú távú virághozam biztosítását végeztük, ideje tehát az ez évi virághozammal is foglalkozni. Ez a virágkarok metszéséből áll. Fő célunk, hogy a karokon a virágalapok ne legyenek túl sűrűn, és egy-egy virágalap se legyen túlterhelt. Ennek érdekében:

- A virágalapok egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint 20-25 cm. Amennyiben ennél közelebb vannak egymáshoz, akkor a gyengébbet vagy időset tőből el kell távolítani.

- A megmaradt virágalapokon fejlődött hajtásokat vissza kell vágni. A vékonyabbakat, gyengébbeket a felére, az erősebbeket kétharmadára. Arra kell törekednünk, hogy minél több hajtást hozzon a rózsa, mert a hajtás végén fog virágozni, de ne túl sokat ahhoz, hogy a lombsűrűséggel megfojtsa, illetve kimerítse magát.

Metszés végére tapasztalni fogjuk, hogy a tavalyi virágokból kialakult terméseket (csipkebogyókat) maradék nélkül eltávolítottuk, ha mégsem így lenne, akkor egy picit figyelmetlenek voltunk a munka során, amit most kell korrigálnunk.

Metszés után



A RAMBLER rózsák évente egyszer virágoznak (ügyes metszéssel egy gyenge nyár végi második virágzást is kihozhatunk belőlük), hajtásaik erősebb növekedésűek, ebből adódóan magasabbra is nőnek. Előfordul, hogy a rendelkezésére álló területből kinövi magát. Ilyenkor szükség van a méretbeli korlátozó metszésére. Metszésük lényegesen eltér a climber rózsáétól. Virágukat az előző évi hajtások végén hozzák. Ezért nyugalmi állapotú metszése nem lehet erős.

A metszés menete:

Az 1-3. pont megegyezik a climber metszésénél leírtakkal.

4; Ritkítást csak nagyon erős növekedésű töveknél lehet szükséges. Ha az első három pont után még mindig túl sűrű a tövünk, akkor a vékonyabb hajtásokat tőből eltávolíthatjuk. Csak olyan mértékben végezzük, ami levegős rózsatövet eredményez.

Ezzel tulajdonképpen be is fejeződik a metszésük. A megmaradt vesszőket vízszintes közeli állapotba rögzítjük a támrendszerhez. A csoport további metszésére nyáron virágzás után van szükség.



Igazi rambler rózsa, égbetörő hosszú egyéves hajtásokkal. Ezek a hajtások a jövő évi virágzás alapjai.


Accept Site use cookies