Kertészeti szakírások

Szerző: Herold Ferenc
Rövid ismertető
A kert az amit minden kertész mélyen a magáénak érez és minden igyekezetével arra törekszik, hogy folyton teljes pompájában álljon. E felismerés alapján vezetem végig az olvasót minden munkamozzanaton a kert tervezésétől a kert gondozásáig. Az írásaim tartalmában lényegében minden benne van, ami a kertészethez szükséges, ehhez adtam hozzá több éves szakmai tudásom maximális ismeretét. Mivel a kert lényege és értelme a növény, közülük sokat ismertet a könyv – a legfontosabb tulajdonságok alapján – foglalva.

A könyv megnyitásához kattintson az alábbi linkre, vagy a könyv borítójára.
Cikk ajánló:
A szamócát sokan a gyümölcsök királynőjének tartják. Meg kell mondanom,...
A metszéssel egyensúlyt kell teremtenünk a növény növekedése és virágz...
Szinte lehetetlen olyan metszési tanácsot adni, amit minden hasonló fajtájú...
Az ősz beköszöntével ismét egy olyan időszak érkezett el a kertészkedők...
Igazán eredményes metszéshez nagyon sok mindent tudnunk kellene a fánkról. ...
Nagyon sok múlik azon, hogy milyen koronaformát választunk, alakítunk ki g...
A hortenzia nemzettség ógörög eredetű, mely a csésze alakú termésre utal...
A futónövények közül talán az egyetlen, amelyik ámulatot keltő virág po...
Az ifjító metszés célja: az elöregedett termőfelület helyreállítása, ...
Tél végén tavasz elején érkezik el az idő, amikor az előző évben össze...
Sárgabarack metszése
Szerző: Herold Ferenc

A sárgabarack metszési idejéről különböző vélemények fogalmazódtak meg szakemberek és hobbikertészek körében. Bár ez utóbbi csoport inkább a szakemberek indoklásai alapján vált két csoportra. Mai napig erősen tartja magát az a vélemény, hogy kajszibarackot csak nyár végén augusztusban szabad metszeni, mivel akkor a legkisebb a kockázata annak, hogy a fa életére oly veszélyes gutaütés megfertőzze a növényt. Ezt a nézetet azonban megfigyelésekkel, 

kísérletekkel nem tudták alátámasztani, ezért bátran elvethetjük ezt a nézetet. Metszésünk idejét ne ez határozza meg, hanem a fa növekedésre gyakorolt hatása.

A megfigyelések alapján nyár közepéig bármikor metszhetünk de:

·         a tavaszi fejlődés megindulásával, rügyfakadás után a fa ellenállósága kialakul a betegségekkel szemben, tehát ilyenkor vállaljuk a legkisebb kockázatot a sebzéseken keresztüli fertőződésnek,

·         a metszés következtében fokozódó hajtásnövekedés hatással van a fa növekedésére, tehát minél több hajtás képződik, annál kevésbé tud a fa erőteljesen növekedni, ami nem utolsó szempont az erős növekedésű fajtáknál

·         nagy mennyiségű termés prognosztizálásakor (késői fagyok elmúltával is sok életképes virág), csökkentenünk kell a fa terhelését, nem szabad hagyni, hogy egyik évben szakadásig teremjen, a másik évben pedig itt-ott néhány szemet,

·         virágzás utáni metszés a hajtások növekedését is módosítja azáltal, hogy a fejlődésükhöz újabb inspirációt kapnak, növekedésük újra beindul a záródó termőnyársak ismét kifakadnak másodnövedéket hoznak, ami kedvezőtlenül sűríti a koronát.

A fentiek alapján indokolt a kora tavaszi metszés.

Szintén a szakirodalomban szerepel egy kora nyári metszési időpont, aminek azt a hatást tulajdonítják, hogy az utána képződött termőrészek fagyállóbbak, ezt azonban szintén nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni. Azokon a helyeken azonban érdemes a kora nyári metszést alkalmazni, ahol az évenkénti termésingadozás jelentős. A másodlagos növedékek ugyanis segítenek kiegyensúlyozni ezt az ingadozást, növelik az évenkénti termésbiztonságot.Van továbbá egy olyan kialakult vélemény is, mely szerint a sárgabarackot nem kell metszeni. Ez igaz is lehet házi kertekben, problémamentesen fejlődött fákon. De, amint gond adóik (betegség, terméshullás, csökkenő termésmennyiség), abban a pillanatban megbánjuk, hogy hosszú-hosszú éveken át nem nyúltunk a fához.

Nem könnyű tehát eldönteni, hogy mikor is metszük a sárgabarackfánkat. Itt is igaz az a mondat, mint minden más metszendő növényre, mielőtt belefogunk alaposan ismerjük meg a növényt, annak igényeit, és hangoljuk össze az elvárásainkkal.

Általánosságban a kora tavaszi időpontot javaslom a metszés idejének.

A fa termőegyensúlyának fenntartásában nagy szerepe van a metszésnek, ezért sem javaslom, hogy több évre metszetlenül hagyjuk a fákat. A termőegyensúly három évre kiterjedő munkát összesítő fogalom. Azaz:

·         optimális terméshozás mellett olyan mennyiségű és minőségű hajtásnövekedés zajlik, ami eredményezi

·         új termőrész kialakulását, a termőrészeken képződnek a következő év

·         termőrügyei, és mindezen növekedés, termésérés mellett

·         tartaléktápanyag halmozódik fel a fában, ami biztosítja a hosszú távú életképességet.

A fagykár évében a fa keveset, vagy egyáltalán nem terem, ami azzal jár, hogy kiemelkedően nagy számú termőrész és termőrügy képződik a fán. Ezekből a következő évben dömpingtermésre számíthatunk, ami túlterheltté teszi fát, így nem tud kellő energiát fordítani a termőrészek képzésére, így a következő esztendő termésínséget hoz. Így indul be az a folyamat a sárgabarackfán, amit alternanciának, azaz hullámzó termésproduktumnak is nevezhetnénk. Az erre amúgy is hajlamos kajszi fát a termőegyensúly kialakításával tudjuk egyensúly közeli állapotba hozni.  


Kajszibarack életszakaszai:

1.      A termőfelület gyors növekedése. A telepítés utáni első évben a fa egyrészt alkalmazkodik az új környezetéhez, másrészt gyökeret ver, azaz a gyökérképződésre koncentrál. Ebben az évben a hajtásnövekedés nagyon csekély mértékű. A második évtől kezdődően indul be a hajtásnövekedés, mely az évek múlásával egyre nagyobb méreteket ölt. Kezdetben a leghosszabb hajtások fél-egy métert nőhetnek egy évben, azonban, ha a rövidebb oldalhajtások meghaladják az évi 60 centis produktumot, akkor az már kedvezőtlen a fára nézve, mert a későbbi termőegyensúly borulásához vezet. A korona tréfogat a hatodik évbe eléri 42-45 köbmétert. A vázágak ekkor már kialakultak, rajtuk termőgallyak, és mintegy 1500 termőnyárs képződik. A negyedik évtől megjelenik a termés is, ami segít a túlzott vegetatív növekedés csökkentésében.

2.      Termőkor. Jelentősebb termést a 6. évtől produkál. Ekkor csökken a vegetatív növekedés üteme, 50 centit meghaladó mértékben már csak a vezérhajtások képesek fejlődni. A korona térfogat növekedése 10 évben éri el a csúcsát, ettől kezdve csökkenő ütemben növekszik. Megjelennek a gyűrűs termőnyársak, és az elágazódó termő gallyacskák. A jelentős termés húzó hatásának köszönhetően, az ágak lehajlanak a korona szétterül.

3.      Termőegyensúly. A bő termés időszakát a helyes termőegyensúly fenntartásával tudjuk minél tovább fenntartani. A metszéssel, és az azt kiegészítő eljárásokkal küszöbölhetjük ki, hogy a termésingadozás bekövetkezzen, a termőfelület csökkenjen.

4.      Felkopaszodás. Minden igyekezetünk ellenére is be fog következni a fa felkopaszodása, ami a fás szárú növények természetes velejárója. A termés a lombkorona egyre külsőbb részére tolódik ki, a fa közepe kopasszá válik. A kedvezőtlen körülmények azonban meggyorsíthatják ezt a folyamatot, ami így gyorsan káros méretűvé válhat. Ilyen kedvezőtlen tényező lehet, a fagykár, a gombás betegségek, az egyenlőtlen terméseloszlás, a vegetatív növekedési problémák.

5.      A termőfelület felújulása. Önmagától is bekövetkező folyamat. A felkopaszodott részeken a termőgallyak elhalnak. Helyükön fattyúhajtások fejlődnek. Ezekről könnyen megújítható a fa, de túlzott mértékű megjelenésük kedvezőtlenül besűríti a koronát.

6.      Csökkenő termések kora. Beavatkozásunk nélkül az önmegújítás ellenére is elérkezik az az idő, amikor csökken, hektikussá válik a termésképzés. Nem képződik megfelelő termőképlet a fán. A fa elöregszik, ifjításra, vagy vágásra vár.

A fenti folyamatláncot tudjuk metszéssel és azt kiegészítő helyes gondozással széthúzni, a fa életét meghosszabbítani, és össztermésmennyiséget növelni.

A kajszibarack termőrészei.

Termőnyársak. Ezek a kajszibarack legfontosabb termőrészei. Az alábbi termőnyársakat különböztetjük meg:

·         teljes, ez a típus a legértékesebb, mert hajtórügy és virágrügy is képződik rajta,

·         kihagyó,

·         spontán,

·         kopasz,

·         tövises,

·         fattyú,


·         gyűrűs.

Termővessző.

A vesszőn főképp hajtórügyek alakulnak ki, de alanytól és külső tényezőktől függően virágrüggyel is berakódhat.


Termőgally.

Többéves termőrész, melynek termő részei mindig egyévesek és többnyire termőnyársak. Általában hosszúvesszőből alakul ki. Élettartama 5-6 év, pontosabban e kor fölött produktivitása csökken, ezért érdemes lecserélni őket


Termőgallyacska.

Lényegében termőgally, de attól sokkal kisebb, tömzsibb.


Sajnos nincs mindegyikről fényképem, de idővel pótlom a hiányosságot.


A kajszibarack koronaformái:

·         metszetlen természetes koronaforma, többsudaras, lapított koronaforma, melyen az ágemeletek egyértelműen beazonosíthatók,

·         vázakorona sudár nélküli ritka korona,

·         zárt felületű gömb korona a kajszifák legelterjedtebb koronaformája, melyben a sudár szerepét 3-4 vázága veszi át,

·         kombinált korona egy olyan sudaras koronaforma, melyben két egymástól jól elkülönülő ágcsoportot alakítunk ki, az ágcsoportok közti távolság 0,8-1 méter,

·         termőkaros orsó hasonlít a kombinált koronához, de itt az ágcsoportok száma nem limitált,

·         vályúkorona az őszibaracknál megismert katlan korona sárgabarackra alkalmazott fajtája, főként nagyüzemi gyümölcstermesztésben alkalmazzák, mert metszése, és gyümölcsszedése gépesíthető,

·         sövényformák nagyüzemi gyümölcstermesztés kedvelt koronaformái.

Accept Site use cookies